|
|
|
|
 Szálláshely Ajánló  Figyelmébe ajánljuk... Úticél  Látnivalók, kirándulóhelyek, leírások
|
Drégely vára Szállások Drégely vára közelében >>> Vendéglátóhelyek, éttermek Drégely vára közelében >>> Első, fennmaradt okleveles említése 1285-ből származik, akkoriban Hont fia – Demeter nemes úr – lakta családjával és szolgaszemélyzetével. A vár birtokosai a 14. század elején kitört anarchikus belháborúban kénytelenek voltak meghódolni a nagyhatalmú Csák Máté oligarcha előtt. 1321 után királyi várnagy parancsolt benne. Drégely vára a 16. század közepén Luxemburgi Zsigmond király 1390-ben az udvari köréhez tartozó Tari László főnemesnek adományozta. Később az esztergomi érsek tulajdonába került, aki fényesen berendezett vadászkastéllyá alakíttatta át a középkori erődítményt. 1544-ben nevezte ki Várdai Pál esztergomi érseke vár kapitányává Szondy Györgyöt, aki megpróbálta a katonai szempontból már elavult végvárat megerődíteni. Ali budai pasa 1552 nyarán vonult fel a vár ostromára hatalmas seregével. A helyőrség létszáma ekkor mindösszesen 146 katona volt. Az alsó palánkvár felgyújtása után a védők visszavonultak a sziklán magasodó felsővárba, melynek kaputornyát a törökök tüzérsége hamarosan földig rombolta. A gyalogsági rohamokat visszaverő magyar végváriak még életben maradt katonái, végül a harmadik napon halált megvető bátorsággal kitörtek, és Szondy kapitánnyal az élen mind hősi halált haltak a véres közelharcban. A rommá lőtt Drégely várát a hódítók nem építették újjá, helyette a völgybeli községben emeltettek egy palánkvárat. A történelmi emlékhely roskadozó várfalait az 1990-es években létrehozott Drégelyvár Alapítvány jóvoltából régész szakemberek tárják fel. |
|
|
Szálláshely Ajánló
|
|
Médiaajánlat/hirdetés Szállás regisztrálása Impressum Staff Jogi nyilatkozat Általános Szerződési Feltételek Adatvédelmi nyilatkozat Hírlevél lejelentkezés
Copyright 2010 Szálláshely Ajánló - Viator2000 Bt. Minden jog
fenntartva.
|
