A turistáknak Gyenesdiáson a fürdés, a strandolás mellett számtalan vízi sportra (vitorlázás, csónakázás, evezés), horgászatra és szabadidős tevékenységre van lehetőségük. Kipróbálhatják többek között a lövészetet (skeet, futóvad), lovaglást,  valamint  jeep- és quad-túrákon vehetnek részt.

Gyenesdiás vonzerejének szerves része a víz,de  a hegyek, a táj szépsége, a szőlő- és gyümölcstermesztés, valamint az ezekhez kapcsolódó hagyományőrző rendezvények is vonzzák a turistákat.

Gyenesdiás a Keszthelyi-hegység déli lábánál, az un. "Balatoni riviérán" terül el. Elsősorban növényföldrajzi szempontból kiemelkedő a táj, a község egyfajta ütközőzónája a pannóniai, atlantikus és mediterrán éghajlati hatásoknak. Ez lehetővé tette, hogy gazdag és értékes élőhelyrendszerek alakulhassanak ki.

A hegyoldalról még láthatók azok a szőlőskertek, amelyek a virágzó szőlőművelés korából, Gyenesdiás hegyközségi idejéből maradtak fent. A múlt században még oly jellemző boronaépületek közül napjainkra csupán egy maradt fenn, a diási DARNAY DORNYAY-féle 1644-ból való boronapince.

Nagyon ritka növényeknek vannak itt országos viszonylatban is. Gyenesdiáson vannak kifejezetten értékes kosborozó helyek is, ahol a különböző védett orchidea fajok igen nagy számban képviseltetik magukat (Keselo-hegy, Tüskéslap, Pénzesgödrök), ezek a Balatoni Nemzeti Park fokozottan védett területei.

A déli, délkeleti hegyoldalak cserszömörcés bokorerdei úgynevezett mediterrán állatszigetek.
A "Gyenesdiás feletti mészkodombok" gazdag állatvilága számos tudós, kutató embert érdekelt.
A területen szép számban fordulnak elő kisebb testű védett rágcsáló és ragadozó állatok is valamint gazdag a madárvilág is.

A Festetics időkből fennmaradt („hercegi út”) völgyben levő tisztást jól felszerelt pihenőhellyé és erdei tornapályává alakította a keszthelyi erdészet. A szemközti magaslaton áll a Festetics-kilátó (232 m), ahonnan szép körpanoráma.

A Nagymezőtől északra az un. Csider völgy a Pajta völgyben, és átszeli a hegységet a Büdöskúti-forrásig. A kezdetben még szellősen tág völgy egy hatalmas hagyásfa - a közelítőleg 250 éves Ferencz József bükk - után beszűkül, s szurdokvölgy jelleget ölt.
Valamikor ez volt a Festeticsek egyik legjobb vadászterülete, még az angol VIII. Edward is vadászott errefelé.

A vadregényes út a Büdöskúti-forrás közelében érdekes arborétumot érint. A 65 hektáros erdészeti kísérleti telep a XIX. század végén azért létesült, hogy kiderítsék: a távoli országokból származó növények miképp viselik el az itteni klímát. Ez a hegység leghidegebb pontja.  A növénygyűjteménytől nem messze egy kis vadászház áll. Az alatta húzódó mélyedésben található maga a forrás.

A Köves-tető és a Láz-tető között a Babarcs-hegy irányában húzódik a Keszthelyi-hegység másik völgye, a Szent Miklós völgy, mely kevésbé ismert. Távol esik a Balatontól, ezért jóval kevesebben látogatják, pedig szép bükkállomány díszlik errefelé.