Sümeg már a római korban is lakott terület volt, amit a feltárt katonai táborhely és lakóépületek bizonyítanak. A sümegi várat a tatárjárás után IV. Béla kezdte el építtetni, majd a veszprémi püspökök fejeztették be.
Sümeget első alkalommal 1292-ben említi oklevél, 1318-ban már a várról is említést tesznek. Jelentősége a mohácsi csata után nőtt meg, Fehérvár és Veszprém török kézre kerülésével Sümeg vára a Dunántúl egyik legfontosabb központjává vált.
A várnak fontos szerepe volt a török megszállás alatt, mert a környék várai közül egyedül maradt magyar kézen. Veszprém török uralomra jutásával 1553-ban a püspökség ide költözött, és itt is maradt 1762-ig. A várfalakat 1656-1658 között Széchényi György veszprémi püspök 1100 méter hosszú kőfallal vetette körül, ennek egy része ma is látható. E falakon belül, a XVIII. század folyamán épült ki az ún. nemesi belváros. Központjában az 1649 után épített és 1724-1733 között jelentősen kibővített, Sarlós Boldogasszonynak szentelt, ferences kegytemplom és kolostor, valamint Padányi Bíró Márton veszprémi püspöki palota épületei állnak. A város utcái a Várhegy meredek oldalait fogják körül. 1700-ban a város nagy részét tűzvész pusztította el.
A Rákóczi-szabadságharcban a vár és a város jelentős szerepet játszott, a kuruc katonaság központja volt, ezért az osztrákok 1713-ban felgyújtották, és nagy részét lerombolták.
A település ma jelentős szerepet játszik a Balaton-felvidék idegenforgalmában.
Látnivalók:
Vár
Ősember bányája
Ferences kegytemplom és kolostor
Kisfaludy Sándor (1772-1844) szülőháza, ma múzeum
Püspöki palota
Kisfaludy Étterem az értelmiségek találkahelye volt a reformkorban. Itt volt Magyarország második kaszinója, ma étterem, cukrászda és hotel
Sümegi plébániatemplom, belsejében Franz Anton Maulbertsch freskóival
Temetőkápolna, Magyarországi Sixtus-kápolnának is nevezik
Nyereg és lószerszám állandó kiállítás és múzeum
Fazekasmúzeum
Vármúzeum
Bormúzeum
Várhegy és a Mogyorós domb.
Váristálló, a várba vezető út mentén, ma lovasközpont
Tarányi-kastély
