Kaposvár a Kapos folyó két partján, a Somogyi-dombság területén fekszik. Az I. István király által 1009-ben kiadott pécsi püspökségi alapító levélben már szerepel a Kapos monostor. A 14. században építették fel Kaposvár várát. A törökök 1555-ben ötnapi ostrom után elfoglalták. 1558-ban Kaposvár mezővárosi jogot kapott. 1686-ban szabadult fel a török uralom alól. A várból ma két bástya maradványa látszik, illetve a délkeleti körbástya és a délnyugati négyszögletes saroktorony is a felszínen van.
A várost a 18. században újjáépítették. A kiegyezés után megindult a város életének intenzív fejlődése, melynek eredményeképpen 1873-ban rendezett tanácsú várossá nyilvánították. A következő években sorra épültek fel az ország más részeivel való kapcsolattartást elősegítő vasútvonalak, Kaposvár jelentős ipari várossá fejlődött. A 20. század elején Kaposvár egyike volt azon kevés magyarországi városnak, amely már rendelkezett vízvezetékkel. Aszfalt és makadám burkolatú utcáiban villannyal világítottak. 1911-ben nyílt meg a híres Csiky Gergely Színház. Kaposvár 1990 óta megyei jogú város, 1993-tól püspöki székhely.
Látnivalók Kaposvárott:
Vidor palota
Kemény-palota
Csiky Gergely Színház
Dorottya szálló
Aranyoroszlán patika (1774)
Somogy Megyei Bíróság épülete
Városháza
Kaposvári Uszoda- és Gyógyfürdő
Vaszary Emlékház (Vaszary János festőművész állandó kiállítása)
