A terület az őskor óta lakott. A 9–11. század környékén a régi római városfalat kiegészítették, és felépült a vár is. Ekkor kapta magyar nevét a város. A középkori védőrendszer a 18. századra elavult, ezért néhány helyen megbontották a városfalat, és a bástyák tetején több, ma is megtekinthető bástyakertet alakítottak ki. Széchenyi ösztönzésére épült meg a Dunántúl első vasútja, amely Sopront Bécsújhellyel és Béccsel kötötte össze.
Mivel közel van a határhoz, az 1848-as szabadságharcban Sopront korán megszállták a császári csapatok. Ezután szépen fejlődött egészen a 20. század elejéig, bár fejlődése a 19. század végétől lelassult, gazdasági súlya csökkent.
1921-ben, a trianoni békeszerződés után népszavazás döntötte el, hogy Sopron és a környező nyolc község melyik országhoz tartozzon. A soproniak Magyarország mellett döntöttek. Az eseménynek 1922-ben emléktörvény állított emléket, ekkortól hívják „A leghűségesebb város”-nak.
1944-ben több légitámadás is érte, a város zsidó lakosságát szinte teljes egészében haláltáborokba szállították. A szovjetek 1945. április 1-jén foglalták el.
1989. augusztus 19-én az úgynevezett páneurópai piknik alkalmával megnyitották a határt, ezt az alkalmat több száz NDK-beli lakos az Ausztriába menekülésre használta fel.
Látnivalók Sopronban
Tűztorony
Római eredetű városfalak
Széchenyi tér és Hűségzászló
Kecske-templom
Káptalan-terem
Esterházy-paloták
Városháza (1895)
Storno-ház
Fabricius-ház
Két mór ház (18. századi)
Patikamúzeum (15-16. század)
Lábasház (16-17. század)
Gambrinus-ház
Szent György-templom
Szent Mihály-templom
Evangélikus templom
Ó-Zsinagóga
Orsolya tér
Ortodox zsinagóga
Szentháromság-szobor
Petőfi Színház
Sörházdombi kilátó
Hubertusz kilátó
Károly-kilátó
Gloriette-kilátó
Taródi-vár
Nepomuki Szent János kápolnája
Híres soproni rendezvények:
Soproni Tavaszi Fesztivál
Soproni Ünnepi Hetek
VOLT Fesztivál
