Belföldi szállások keresése





Részletes keresés >>>



Szálláshely Ajánló

                        Figyelmébe ajánljuk...



Úticél

    Látnivalók, kirándulóhelyek, leírások

A királynék városa

Rövid történet:

Veszprém vára az esztergomi és székesfehérvári várakkal együtt egyike volt legkorábbi várainknak, Géza korában már biztosan létezett, de egyes feltevések szerint már a honfoglalás előtt is állt.

Veszprémnek fontos szerepe volt a kereszténység bevezetéséért vívott harcban is, I. István itt győzte le Koppány seregeit. A város az első püspöki székhely az országban (1001-től vagy 1002-től), 1993-tól érseki székhely. Veszprém vármegye volt az egyik legkorábban megszerveződött vármegye. A város kedvenc tartózkodási helye volt I. István feleségének, Gizellának; később évszázadokon át a veszprémi püspökök koronázták meg a magyar királynékat, és viselték a királyné kancellárjának címét.

A 18. századot és a 19. század elejét békés fejlődés jellemezte. Amikor 1872-ben végre megépülhetett a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely vonal, a püspök és a város vezetői megakadályozták, hogy az a városon haladjon át. Ez a döntés a város fejlődésére nézve súlyos következményekkel járt: Veszprém céhes ipara és gabonapiaca hanyatlásnak indult, korábbi kereskedelmi szerepe megszűnt. A fellendülés az 1930-as évekig váratott magára; ekkor a városba számottevő hadiipar települt. 1930-ban Veszprém megkapta a megyei városi címet. A második világháború idején a várost több bombatámadás is érte, a Viadukt középső íve is súlyosan megrongálódott. Az iparosítás, a kutatóintézetek és egyetem telepítésével párhuzamosan, az 1950-es években folytatódott, aminek következtében a város lakossága 40 év alatt három és félszeresére nőtt; ez a folyamat a rendszerváltozás után megállt, ma viszont a népesség újra növekvőben van. Veszprém 1990-ben válhatott megyei jogú várossá.

Látnivalók Veszprémben:
Szent Mihály-székesegyház
Gizella-kápolna
Várkút
Püspöki (ma Érseki) palota
Nagypréposti palota
Szentháromság-oszlop, 1750-ben készült
I. István király és Gizella királyné szobra a várhegy északi fokán (1938)
Várkapu
Tűztorony
Gizella Királyné Múzeum
Ferences templom
Művészetek háza
Városháza
Petőfi Siínház
Pósa-ház
Szerelem-sziget
Megyeháza
Erzsébet-liget
Szent István völgyhíd
Margit-romok
Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark
Óváros tér szecessziós épületei

Színház:
A veszprémi színjátszás története két évszázadra nyúlik vissza. 1814-ből származik az első ismert helyi színlap, amely egy Kotzebue rémdráma előadásáról tudósítja a városi közönséget. 1905-ben alakult meg a városi Színpártoló Egyesület, amely szorgalmazta egy önálló színházépület megépítését. A Medgyaszay István által tervezett szecessziós stílusú színházat - amely az első vasbeton-szerkezetű épület volt az országban - 1908. szeptember 17-én avatták fel, 1920 óta Petőfi Sándor nevét viseli. Ma Veszprémi Petőfi Színháznak hívják, és része a Latinovits Zoltánról elnevezett Játékszín is.

Veszprémi szállások >>>

Veszprémi akciós szállásajánlatok >>>

Veszprémi éttermek >>>

Veszprémi szórakozóhelyek >>>

Veszprémi egyéb vendéglátóhelyek >>>

Veszprémi fürdők, uszodák, welness helyek, élményfürdők >>>



           

Médiaajánlat/hirdetés      Szállás regisztrálása      Jogi nyilatkozat      Általános Szerződési Feltételek      Impressum      Staff

Copyright 2010 Szálláshely Ajánló - Viator2000 Bt. Minden jog fenntartva.